Te tudod miért szól délben a harang? Valószínűleg nem jól tudod. Mutatjuk miért

A déli harangszóról már szinte mindenki tanult az iskolában, de tudjuk valójában, miért is kong a harang ebben az időtájban?

Általános vélekedés, hogy a déli harangszó évszázadok óta Hunyadi János nándorfehérvári diadalát hirdeti. Pedig a harangozást rendelő pápai bullát több mint három héttel a győzelem előtt hirdették ki a római Szent Péter-bazilikában. Mi is történt valójában?

II. Mehmed szultán 1453 tavaszán bevette Bizáncot, és ezzel felszámolta a keleti keresztény birodalom, hosszú idő óta már csak formálisan létező utolsó maradványát is. A szultán a székhelyét is Konstatinápolyba helyezte, és ezzel jelképesen is kifejezte hatalmi szándékait nyugat felé. Már csak kis balkáni állam, Albánia, és Közép-Európában Magyarország állta el az útját a szárazföldön a nagy keresztény államok irányába. Az Oszmán Birodalom bármikor képes volt százezres nagyságrendű haderőt mozgósítani, és ezzel csak az érintett európai államok együttes ereje szállhatott szembe. Ezért vált aktuálissá a 15. században újból a már leálldozóban lévő keresztes eszme. Ezt a gondolatot próbálta reális erővé alakítani 1455-ben III. Calixtus néven pápai trónra kerülő valenciai püspök Alfonso de Borgia. Új keresztes bullát adott ki, megpróbálta begyűjteni az egyházi javakat megadóztató török tizedet. A vatikáni pénzügyeket is átszervezte, leállította az elődei által megkezdett építkezéseket, sőt még a híres könyvtár kötetein díszelgő aranycsatokból is pénzt veretett. Elrendelte Európa-szerte önkéntes keresztes hadak szervezését. Ez egészítette volna ki az uralokodók által megajánlott lovagi seregeket. Hunyadi János megüzente a pápának, hogy ő maga tízezer lovas felszerelésével járul hozzá a hadjárathoz. A terv szerint egy nagy hajóhad a tenger felől támadta volna az elesett Konstantinápolyt, a Balkánon pedig egy százezres erő indult volna a török ellen. A gyülekezés 1456 márciusára volt kitűzve. A terv azonban csak terv maradt. Előbb csak az egyesítendő hadak magyarországi gyülekezésének határideje módosult márciusról június-júliusra. A kudarcot az áprilisi magyar országgyűlés is előrevetítette. A rendek az elmúlt év rossz termésére hivatkozva az aratás utánra, vagyis augusztus elsejére halasztották az országos hakad összegyűjtésére. És ekkor jött a hír Budára: a szultán százezres hadával elindult a magyar végvárrendszer legfontosabb erőssége, Nándorfehérvár ellen. Az országgyűlés határozatot hozott, hogy a sereg vonuljon a déli határra megvédeni az ország kulcsát és kapuját. A sereg azonban sehol sem volt. Az országgyűlés pánikszerűen feloszlott, a nádorral az élen a magyar nemesség eltűnt a színről, még a király, V. László is Bécs alá vonult vadászat ügyén. A Rómában megálmodott európai összefogás terve füstbe ment. Egyedül Hunyadi János sietett Szeged környékére, amint hírét vette a szultán hadra kelésének, hogy magánhadseregét összegyűjtse, ami korabeli becslés szerint sem volt több 4-6000 embernél. A kereszteseket Kapisztrán János ferences szervezte. Faluról falura járva társaival kereszttel jelölték meg a köznépből toborzott önkénteseket. Budára június elején érkezett meg a hír, hogy a félelmetes ellenség átlépte Szerbia határát. Az általános pánikhangulatnak csak nyomatékot adott szerte Európában, hogy június 3-a éjjelétől csaknem egy hónapon át egy hatalmas üstökös világított az égen, a Haley-üstökös.

Femcafe

Csóvája legalább hatvanfoknyi hosszan, fenyegetően húzódott az égen, kelet felé mutatva. Ki ne olvasta volna ki az adott körülmények között ebből az égi jelből a jóslatot: kelet felől iszonyatos veszély leselkedik a nyugati keresztény világra. Ebben az izgatott légkörben adta ki III. Calixtus pápa a Bulla oratorium néven híressé vált bullát, amely elrendelte, hogy minden keresztény hívő mondjon imát az üstökös képében megjelent ördög és a pogány török ellen. Hogy senki el ne mulassza a naponkénti könyörgést, déltájban a kereszténység valamennyi templomában kongassák meg a harangokat, „jel adassék minden hívőnek, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak”. A bulla kiadása után néhány héttel megtörtént a csoda.

Wagner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása.

A Hunyadi János vezette csapatok megállították és visszaverték az oszmánok támadását Nándorfehérvárnál. A várat magát Szilágyi Mihály védte hétezer katonával és keresztessel. Hunyadi Július 14-i vizi csatában törte át a dunai török kordont, és ezzel biztosította a várvédők ellátását. Az egyetlen török rohamra 21-én került sor „a vár belsejében szemtől szembe harcoltunk, akár a mezőben” – írja Hunyadi. Hajnalig tartó véres csatában szorították vissza a támadókat. Az elcsendesült török tábort a fellelkesült keresztesek a vezérek akarta ellenére megtámadták. A harcra kényszerült Hunyadi ezen a második napon már a török tábort vívta. Hiába próbálta elitcsapatai élén maga II. Mehmed, aki meg is sebesült, visszaszorítani a támadókat, végül is az éj leple alatt menekülni kényszerült a vár alól. A mohamedánok üldözésével azonban nem próbálkoztak, mert török területen pusztulás várt volna a képzetlen és ellátatlan paraszttömegre.

A nándorfehérvári diadal időpontja 1456. július 22. De akkor már majd egy hónapja szóltak könyörgésre szólító déli harangok Európa-szerte. Maga  a győzelem idővel mégis korrigálta eredeti jelentését és értelmezését. Véletlenek is közrejátszottak ebben. Tudjuk, hogy például Bécsbe csaknem egyszerre érkezett a pápa bullája és győzelem híre. A kor szokásaihoz tartozott, hogy az ilyen fontos eseményt, mint a nándorfehérvárit, a város valamennyi harangjának a megkondulása ünnepelte. Bécsben tehát így esett egybe a csodáért való könyörgésre  felszólító és a valóban csodás győzelemet ünneplő harangzúgás. De máshova a győzelem híre előbb jutott, mint a pápai utasítás. Így történt például Budán. Maga a pápa is érezte az összefüggést, mert módosított a kiadott bullán. Az új szöveg szerint, mivel győzelemre segítette a keresztények fegyvereit, a déli harangszó alatt elmondott imák egyben a hálaadás imái is legyenek. Magára a nándorfehérvári győzelem emlékére pedig a hír vételéének első évfordulóján, 1457. augusztus 6-án rendeltet hozott, hogy ez a nap – az Úr színeváltozásának napja  – az egész keresztény világban ünnep legyen.

Így változott át, lassan-lassan az eredetileg könyörgésre szólító harangszó a győzelemért való haladás harangszavává.

Tudod-e? – Blog.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..