google.com, pub-3450804998411445, DIRECT, f08c47fec0942fa0

Ma öt éve, hogy meghalt a feledhetetlen hangú énekes

Feledhetetlen, rekedtes hangú énekes, legendás szövegíró, a magyar könnyűzene meghatározó alakja, a Republic együttes alapítója volt Bódi László, Cipő, aki 2013. március 11-én,  öt esztendeje búcsúzott szeretett közönségétől és muzsikustársaitól.

Csak kevesen tudják, hogy a tehetséges ifjú Sárvárnak köszönhette első sikereit. 1983 júniusában a Diákírók és Diákköltők Táborában fedezték fel költői képességeit, és itt ismerkedett meg későbbi muzsikusbarátjával, Bródy Jánossal is… Ebből az alkalomból idézzük fel a harmincöt évvel ezelőtt történteket:

 

Felolvasásokkal, „világmegváltó gondolatokkal”, kamaszos humorral múlattuk az időt, ott, a sárvári Tinódi udvarán. Poharainkban balatoni bor, meg vagy kétannyi hűs szódavíz volt. Lustán vánszorogtak felfelé a buborékok. Átszellemülten jó mélyeket szívtunk hozzá az ócska talpas bagóból. Mint mindenből, ami körülvette brancsunkat, egyszerűség, tisztaság és gyönyörűség áradt. Tizennyolc évesen, csőnadrágban, kopott pólóban és persze alföldi papucsban… lófráltunk, sárguló papírlapokra rímpárokat írtunk; verseltünk mindahányan, szerelmesek és bátran, pokolian felelőtlenek lehettünk, s a vekkerek zaját odahaza hagyva fogalmunk sem lehetett a napok, órák múlásáról… Ez volt a sárvári diákírók és diákköltők tábora 1983 perzselő nyarán.

A tábor, no meg a fakultatív programok, esténként, ott a Tinódiban… Megannyi szép emlék! Az asztaltársaság, csupa álmodó, tizennyolc – tizenkilenc éves suhanc, akik mit sem sejtettek még az elkövetkező időkről, a felnőttkor gyötrelmeiről. Volt közöttünk egy, talán a legszerényebb… bizonyos Bódi nevű fiú, vagy, ahogy akkor, ott mindannyian megismerhettük, a Cipő. Gondolatai, versei ünnepet loptak mindenbe, ami születésétől fogva hétköznapinak teremtetett.

Nehéz volna elfelejteni azt a délutánt, amikor Mezey Kati meg Papp Márió költők, – a tábor vezetői – értékelték a kisvárdai Bódi Laci zsengéit. Itt-ott még döcögött a ritmus, a rímek olykor tétován himbálództak, de a gondolatok tisztasága, a képletek magyarsága már azokból az énekekből is kitűnt. Így mondták a mesterek… Mert versei már akkor is valódi nép-énekek voltak.

Aznap, a késői órán körünkbe érkező Bródy János rögtönzött műsora után beszélgetni kezdtünk hazáról és magyarságunkról, de a hangszer egyszer csak újra előkerült, s a zárkózott fiú körül sisteregni kezdett a levegő. Keservesen szép, ősi magyar népdalok csendültek, s az öreg kollégium szobáiból, vackaikból, rendre előkászálódtak az előbb még álmodni készülő íródeákok. Bódi László, Cipő, a hét évvel ezután megalakuló Republic együttes énekese, Tini gitár-kíséretével virrasztott, s lassan az egész társaság velük énekelt…

Persze, mi akkor, igazából csak azt tudtuk a nyurga fiúról, hogy a neve Laci, Bódi László. A kárpátaljai Ungváron született 1965. május 3-án, de kőműves édesapja hamar áthozta a családot Kisvárdára. Ott tanult zongorázni, a gimnáziumban pedig megalapította a Cipőfűző együttest, ahonnan a beceneve származik. A kisvárdai gimnázium magyartanára vette szárnyai alá a verselő ifjút, ő küldte írásait Sárvárra. Meghívták! Visszahúzódó természete miatt alig akart vonatra szállni, de végül útra kelt. Aztán napok múlva, mint a tábor egyik legjobb költője indulhatott hazafelé…

Hét esztendő következett, mely a fővárosba csalta az ifjú verselőt, aki kezdetben a postánál és a vasúttársaságnál vállalt segédmunkát, csak, hogy napestig szenvedélyének, a zenének, a daloknak élhessen. Ezt az időszakot a politikai átalakulás, a rendszer gyökeres változása jellemezte.  Forrt az egész ország, Európa, és benne a fiatalság. Elemi erővel azonban csak egyetlen zenekar debütálhatott. Ez volt a Republic, melynek frontembere lett Cipő.

Ezt a csodát még csak nem is sejthettük, ott, akkor, Sárváron a Tinódi udvarán…

 

A Republic Magyarország legnépszerűbb zenekara lett. Koncertjeiken akkor és azóta valahányszor még a színpadra lépés előtt az Illés együttestől a „Miért hagytuk, hogy így legyen” című dalt játszották be. Tiszteletből és szeretetből – Tini iránt… ezután pattogó cirkuszzenére megjelennek a tagok. Bódi László, Cipő felkonferálja a társait: Boros Csaba – állatidomár, Nagy László Attila – mélyvízi búvár, Patai Tamás – légtornász, Tóth Zoltán – költő és erőművész… Aztán Indult a mandula! Huszonhárom éven át, hetente többször, szünetek, csöndek nélkül.

Forrás: https://www.vaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/ot-eve-halt-meg-cipo-az-egykori-sarvari-diakkolto-2268769/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..