Hatalmas bajban a nyugdíjasok ennek a kormányzati döntésnek köszönhetően – Oszd meg, hogy mindenkihez eljusson!

Milliókat érint…Aggódnak a hamarosan induló nyugdíjkötvény következményei miatt a szakértők – derült ki az RTL Klub csütörtök esti Magyarul Balóval című műsorából.

Az utóbbi hetek kormányzati bejelentései szerint még idén kidolgozhatja az új nyugdíj-előtakarékossági lehetőséget a kormányzat. Ezzel együtt egyelőre kevés részlet ismert az akár már januártól elérhető kötvényről, miközben az új, hosszú távú öngondoskodási forma mintája a Babakötvény lehet.

Jelenlegi formájában a nyugdíjkötvény nem más, mint a társadalombiztosítás logikája – állapította meg Holtzer Péter, az Oriens társalapítója és partnere az RTL Klub műsorában. A helyzet pedig még rosszabb, ugyanis amíg a megtakarítónak jó, hogy ígéretet kap hosszú távon 2-3 százalékos reálhozamra, addig az államnak éppen ezt lesz majd nehéz finanszírozni. Ha ugyanis jól sül el ez a termék és sokan sok pénzt tesznek bele, annál nagyobb bajban lesz az állam 20-30 év múlva, hogy ezt hogyan fogja tudni finanszírozni – summázta a helyzetet Holtzer.

Varga Mihály pénzügyminiszter a Mabisz konferenciáján arról beszél, hogy a nyugdíj-előtakarékossági kötvény tulajdonosa a az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor (ez idén még 63,5 év és fokoztaosan nő 65 évre) dönthet arról, hogy azt járadékra vagy egyösszegű támogatásra váltja. Még október közepén jelentette be Barcza György, az ÁKK Zrt. vezérigazgatója állt elő azzal, hogy az ÁKK-nak a kormány asztalán fekvő javaslata szerint az állam beléphet a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások piacára. Majd néhány nappal később Varga azt mondta, hogy nyitott a kormány az ÁKK nyugdíjjavaslatára, jó lehetőségnek tekintik az állampapírokon keresztüli öngondoskodást. Azóta az is kiderült, hogy az újfajta állampapír kamatprémiuménak mértéke az életkor függvényében változna. Az is fontos jellemzője lesz, hogy a nyugdíjkötvényt csak a lakosság veheti, az intézményi szereplők ki lesznek zárva a vásárlói körből. Az viszont nem ismert egyelőre, hogy az öngondoskodási kötvény után lesz-e adókedvezmény, akár a számlákra visszautalt adójóváírás formájában – márpedig ennek ismerete a hasonló nyugdíjcélú termékek (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíj-előtakarékossági számla, valamint nyugdíjbiztosítás) kilátásai számára ez alapvető volna.

KI fizeti vissza?

A nyugdíjkötvény egy felelőtlen ígéret – summázta véleményét Simonovits András nyugdíjszakértő, a BME professor emeritusa. A közgazdász nem támogatja azt sem, hogy reálhozamot garantáljanak: az államnak legyenek olyan kötvényei, amelyek garantáltan inflációállóak (azaz tartsák a reálértéküket – a szerk. , de ne adjon 2-3 százalékos garantált hozamot – ugyanis enélkül is érdemes megvenni az ilyen papírokat.

Semmilyen támogatást, adókedvezményt nem adnék utánuk

– mondta Simonovits. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nyugdíjcélra jelenleg is legfeljebb egymillióan takarékoskodnak aktívan, tömegesen vannak filléres, újabb befizetések nélküli számlák.

Keveseknek jó lehet

A nyugdíjkötvény elsősorban a nyugdíjhoz közel, 4-5 évre lévők számára lehet majd vonzó – véli Farkas András, a NyugdíjGuru News alapítója és szerzője.

Ez a kötvény egy korábbi implicit, szerződésbe nem foglalt állami kötelezettséget most gyakorlatilag szerződésbe foglal. A társadalombiztosítás (tb) logikája alapján most azt gondoljuk, hogy az állam ki tudja majd valahogy fizetni a 20-30 év múlva esedékes nyugdíjakat – ha viszont megjelenik a nyugdíjkötvény, akkor már nem lesz mozgástere az államnak: ha a majdani nyugdíjas megveszi ezt az állampapírt, onnantól kezdve neki van egy szerződése arról, hogy ezt ki kell fizetni. Ez jelenti azt, hogy a kötelezettség explicitté válik – ezzel az állam egy fokkal nehezebbé teszi e hosszú távú kötelezettség finanszírozását – mondta Holtzer Péter, aki 2007-2009 között a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal elnöke is volt.

Máshogy kellene

A szakember azt is hozzátette: ‘nem biztos, hogy én egy ilyen új termékkel lépnék a piacra’. További hátránya, hogy ez a megoldás nagy valószínűséggel elszipkázhat majd új befizetéseket az önkéntes nyugdíjpénztárak elől is. Miközben ‘totál nagy kockázatot jelent, mivel egy jól elosztott portfólió (önkéntes magánnyugdíjpénztárak – a szerk.) helyett a magyar állam mindenkori helyzetétől függ a kifizetés’.

Magyarországon jelenleg egy domináns állami nyugdíjrendszer működik, ha pedig ez az állami láb túlígéri magát, a kudarc biztos – értett egyet Simonovits.

Az új nyugdíj-előtakarékossági lehetőség egy jól kinéző, nagyon kedvezményes termék, amely körül várhatóan lesz egy kampány – eközben azonban az önkéntes nyugdíjpénztárak helyzete egyre rosszabb – fogalmazott Holtzer, aki az állam helyében minderre – az öngondoskodás jegyében – inkább egy olyan megtakarítási programot építene, amelyben havonta kis összeget is könnyen, olcsón lehet befizetni.

Mások is úgy vélik, alapvető kérdés, hogyan tudja az állam elérni, hogy a megtakarítók – azaz a majdani nyugdíjasok – valóban hosszú távon (évtizedeken keresztül), havi rendszerességgel fizessenek be a számlájukra. Ez ugyanis a Babakötvénynél nem sikerült. Ráadásul az is probléma, hogy Államadósság Kezelő Központ Zrt. és a MÁK aligha lesz hajlandó aktív, egyéni ügyfélkapcsolati rendszert kiépíteni. Az is fontos volna, hogy a befizetett összegek azonnal kamatozzanak, a hozamot ne csak az év végén fennálló állományra fizesse az állam.

Kiemelt kép forrása: Mandiner

Forrás: http://bekezdes.co

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..